Mostani témánk a: Skót felföldi marha
( Azért választottam ezt a témát mert éppen most nyaralunk Skóciában, és gondoltam, hogy ez egy jó téma lenne ide. )
A skót felföldi marha vagy röviden csak skót marha a szarvasmarha egyik ősi típusú fajtája. Skót neve Kyloe.
Kialakulása:
A fajt a kialakulási helye Skócia északnyugati része, a Skót felföld vidéke. Ezen kívül a Skóciához tartozó Hebridák szigetein is őshonos fajtának számít.
Kinézete:
Nagy testű, robusztus felépítésű, hosszú szőrű állat. A testfelépítése a rideg, hosszú telek átvészelésére készült. Alapvetően húshasznú fajta, viszonylag kevés tejet ad. A fajta eredeti színe fekete volt, mára már vöröses-barnás színe van. De léteznek más színűek is: vörös, sárga, fekete, fehér, szürkésbarna
Régebbi témánk a: Óriáspanda
Dús, gyapjas bundájának alapszíne fehér, mellső és hátsó lábai feketék. Mellső lábainak fekete színe a háton is folytatódik, és övet alkot, amely a felsőtestet körbeveszi. Feketék ezenkívül a fülei, a szemének a környéke és néha a farkának a csúcsa is.
Feltűnő színének oka pontosan nem ismert. Szóba jöhet az ellenség elijesztése, a hőszabályozás és az álcázás is.
Feje más medvéknél nagyobbnak tűnik, ez elsősorban jól fejlett rágóizmainak, és az azok tapadásához szükséges megnövekedett felületnek köszönhető, amitől a koponya magas és oldalnézetből kerek lett. Ahogy a legtöbb medvének, az óriáspandának is 42 foga van. Hátsó kisőrlőfogai és nagyőrlőfogai sokkal nagyobbak és szélesebbek, mint a család többi fajának fogai, sőt a ragadozókrendjében ezek a legnagyobb őrlőfogak, mutatva a növényevéshez való alkalmazkodást. A faj további sajátossága a „hatodik ujj", a mellső mancs ujjszerűen meghosszabbodott radiális kéztőcsontja, ami a hüvelykujj szerepét tölti be a táplálkozás során.
Naponta igen hosszú ideig (10-12 órán keresztül) képes egy helyben üldögélni, életvitele igen lassú a rokonságához hasonlítva. Hangja báránybégetéshez hasonló.
Régebbi témánk a: Tengeri Sárkány
Első hallásra azt hihetnénk, hogy ez egy veszélyes állatka, de valójában nem így van. Teljesen ártalmatlan. A tengeri csikóval van rokonságban.Ő is a tűfélék családjába tartozik mint a csikóhal és abban is azonosak, hogy ugyanúgy szaporodnak, mint a tengeri csikók, ergo: a hím költi ki az apró kis sárkányokat, mégpedig azon mód, hogy a nőstény a hím farka köré tojásokat helyez és azok beágyazódnak a hím bőre alé, így védelmet biztosítva a kis apróságoknak. Ez a mennyiség olyan 100 és 300 közé tehető. A kikeltés ideje általában két hónap. Élő helyét tekintve nem a Balatonban találkozhatunk Vele, hanem az Ausztrál korall zátonyoknál...viszont sajnos ez az élőhely IS a veszélyeztetettek közé tartozik, így sárkányaink fennmaradása IS veszélyben forog....:(
Mivel kinézetük egy kis magyarázatra szorul: a rajta lógó cafrangoknak nagy jelentőségük van és nemcsak azért van rajtuk, hogy mi képesek legyünk Őket órákig bámulni. Fontosságuk abban rejlik, hogy elrejtik őket a ragadozók elől és mivel a parti öv tarka bozótjaiban élnek, így valóban nagy szolgálatot is tesznek azok a kis cafrangok...Több színben is megtalálhatjuk őket. A két nagyobb faja az barna illetve zöldes, de van egy kisebbik faj, ami viszont pompás színezetű.
Érdekes megjegyeznünk továbbá, hogy a megfigyelések szerint ha a halacskánk függőlegesen úszik , akkor úgy néz ki, mint egy ugráló kenguru.
Táplálkozásukat tekintve plankton evők.
20cmesresre is megnőnek, mely nagyságukat két éves korukra érik el
EDDIGI TEMAK:
Gorog teknos
Szurikata